Bocsánat, de nem bírom megállni! Szóval! Egy "ha megtörténne, milyen is lenne?" sztori :D (E/3)
Húsvét
A fiú idegesen áll az ajtó előtt. Izzad a tenyere ezért folyton a nadrágjába törli. Egy idő után, már annyira izzad, hogy megcsúszik a kis fiola a kezében, ijedten kap utána, de az leesik a lépcső díszcsempéjére. Megkönnyebbültségére nem törött szét, csak hangos csörömpölést hallatott. Azonban mégis le kell érte hajolnia, hisz' nem maradhat ott. Idegesen beletúr barna hajába, majd terpeszállásban lehajol. Khaki nadrágja megfeszül a fenekén, akárcsak a sötétkék, cipzáros pulcsija ujjai a nem túlzottan kigyúrt bicepszén. Idegesen mindig is bénázott, és most sem hazudtolja meg magát: a fiolát véletlenül rosszul fogja meg, ami erre megint kilő ezúttal vízszintesen, és a cipőjének ütközik. Ő csak fújtat és nyög egyet. Közel áll a feladáshoz, ám ekkor kinyílik az ajtó. A fiú megragadja az üvegcsét, és idétlen mosollyal az arcán kiegyenesedik, majd izgulva beletúr a hajába, ami ettől csupa kóc lesz, és még gyerekesebben néz ki.
- Mégis ki a tököm vagy te?! - kérdezi a lány, egyik barna szemöldökét felvonva. Ajkai hanyagul elnyíltak ez is utal valamire, amit a fiú nem vesz figyelembe. Vagy csak nem akarja...
- É-én az a srác vagyok, akivel lefeküdtél a buli után - zavart mosolyát még szélesebbre húzza. - Szabad-e locsolni? - kérdezi, mivel nem érkezett semmi jelzés előző kijelentésére, ahogy erre sem. Ezt jelnek veszi, csak nem éppen jó oldalról: kezét, benne a fiolával a lány feje fölé tolja, és megnyomja. Pont ekkor az ajtó bevágódik, és képen találja a fiút. Éppen jókor húzza el a kezét, de még így is odacsukódik a kisujja.
- Ez bunkó volt. - suttogja a csukott ajtónak, és megsebzett kölyökkutya szemekkel, a szájába kapja az ujját. Az üvegcsét a zsebébe vágja, majd megfordul. - Nem nyert srácok, engem is kizárt! - ezzel lelép a lépcsőn. Testével elfordul, hogy a következő fiú is odaférjen, a körülbelül tíz-tizenöt maradék közül. Kígyózó sorban állnak a ház előtt, és mind arra várnak, hogy a lány megengedje nekik a locsolást. Volt a fiú is a sor végén, majd a közepén, és alig fél órája oda is állhatott az ajtó elé...
Ezzel csak Hach csapodár bulizásainak következményeit akartam bemutatni. Remélem van, akinek tetszett. A fiú pedig ugyebár Dylan.
A 14. fejezetet már majdnem megírtam, jövőhétre már fel is kerül, hétfőtől maximum szerdáig, de szerintem már holnap, remélem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése